Az intézmény 2,2 milliárd dolláros támogatását fagyasztották be politikai aktivizmus miatt.
A Harvard Egyetem pert indított az amerikai szövetségi kormány ellen, hogy megakadályozza az intézménynek nyújtandó, több mint 2,2 milliárd dollárnyi (777 milliárd forint) támogatás befagyasztását.
Az amerikai szövetségi kormány a múlt héten több mint 2,2 milliárd dollárnyi támogatás folyósítását fagyasztotta be a Harvard Egyetem számára, miután a kormány szerint az intézmény nem tett eleget az adminisztráció elvárásainak a politikai aktivizmus korlátozására.
Az intézmény által a bostoni szövetségi bíróságon benyújtott kereset szerint Donald Trump amerikai elnök széles körű támadást indított a nagy egyetemek magas színvonalú kutatásainak finanszírozása ellen, arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni az általa antiszemitizmusnak és ideológiai elfogultságnak nevezett jelenségeket.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egyetem nem volt hajlandó leállni a szélsőséges, baloldali politizálással, így a kormánynak lépnie kellett. Az egyetem faj, nem és származás, illetve ideológiai alapon felvételiztetett – ez verte ki a biztosítékot Trumpéknál.
Ez az ügy a kormány azon törekvését foglalja magában, hogy a szövetségi finanszírozás megvonását eszközként használja fel arra, hogy a Harvardon a tudományos döntéshozatal feletti ellenőrzést megszerezze”
– áll a keresetben.
A Harvard szerint a Trump-kormányzat intézkedései önkényesek és törvénytelenek, és sértik az egyetem szólásszabadsághoz való alkotmányos jogát.
A Boston melletti Cambridge-ben működő egyetem a perben különböző szövetségi tisztviselőket és ügynökségeket is megnevez, köztük az energiaügyi, az oktatási, és az egészségügyért és humán szolgáltatásokért felelős minisztériumot is.
Alan Garber, a Harvard elnöke a múlt héten már az intézmény közösségének címzett nyílt levélben közölte, hogy nem tesznek eleget a kormány elvárásainak.
Az egyetemi vezető a levélben úgy fogalmazott, hogy a Harvard nem fogja feladni függetlenségét és nem fog lemondani alkotmányos jogairól.
(MTI/Mandiner)
Nyitókép: Joseph Prezioso / AFP
Ferenc pápa temetésén kulcsfontosságú kijelentéseket tett az amerikai elnök.
Az amerikai vezető rövidre zárta a NATO-hoz való csatlakozás kérdését.
Az amerikai elnök nyitott az iráni elnökkel való találkozóra, de ha a nukleáris tárgyalások kudarcba fulladnak, kész katonai akciót is vezetni Irán ellen.
Az orosz elnök a Kremlben fogadta Steven Witkoffot.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán konfliktusban nem tanúsít „hűséget” egyik fél iránt sem, hanem az emberek halálát akarja megállítani.
Váratlan fordulat a szankciós politikában.
A hatóságok iszlámellenes gyilkosságra gyanakszanak.
Arról írnak, hogy ártottak a Soros-család alapítványi hálózatának reputációjának azok a képek, amelyeket Alex meglehetősen gyakran posztolt rangos eseményekről és találkozókról.
